2012. szeptember 9., vasárnap

Grádics a semmibe


Hát igen! Ismét csináltunk valamit, ami olyan, mintha jó lenne! De nem az!
A Patyomkin-szindróma úgy látszik minden hatalom megátalkodott betegsége, nem lehet úgy léteznie, hogy ne kapja el.
Csinálunk valamit, ami látványos, első blikkre még jól is néz ki, de aztán hamar kiderül, hogy mégsem az igazi.
Mivel már megkaptam, hogy „utólag könnyű okosnak lenni”, ezért vettem a fáradtságot és megnéztem az „alkotást” még úgy készülő-félben.
A derék – ténylegesen kivitelező – szakembert meginterjúvoltam, hogy ugyan már mesélje el nekem, mi is történik itt?
Elmesélte, de nem volt megnyugtató számomra.
Ismét vettem a fáradságot, pénzt, időt nem kímélve felhívtam a gyártót, hogy regéljen valamit az előregyártott elemek beépítési módjáról? Elmondta: az elemeket beton fogadó szerkezetre, RAGASZTÓBA ültetve kell biztonságosan elhelyezni, beépíteni! 

Mellékesen azt is elmondta, hogy van néhány vadbarom, amolyan ázsiai származék, aki a terepből kialakított föld-lépcsőre próbálja elhelyezni az elemeket, de csúnyán ráfázik!
Na most ehhez képest esetünkben egy igencsak korszakalkotó, a több ezer éves ortodox építészeti hagyományokat sutba vető megoldás sikeredett: az előregyártott mosott-kavicsos betonelemeket zúzottkő ágyazatra fektették!
Ja, hogy mitől fog ott maradni? Kitudja! Talán az esővel és a hóval-faggyal előzetesben letárgyalták, hogy ugyan már, ne abajgassa ezeket a szépen összerakott lépcsőfokokat!
Azt a részét már ne is nagyon firtassam, hogy a pihenőkön (a lépcsősorok közötti vízszintes(?) részeket nevezik így) a korábbi időszakban megállt a víz. Mivel ez nem lett kiegyenlítve, a területre bekerülő folyadék ősi, elemi ösztöneit végre kiélheti. Lesz minek nekifeszülni, megmozgatni!
Azt az esztétikai kis nüanszt, miszerint a kísérő lábazat lépcsősoronként fokozatosan eltűnik, figyelmen kívül hagyjuk (becsukjuk a szemünket), nagyobb probléma is van a lépcsővel: mármint hogy az alsó lépcsőfok előtt lábmosó van! Pedig ez (még) nem a Csobbanó! (korábbi, mindenki számára érthető nevén uszoda)

A lépcsőkísérő túlnyúlása és az aszfaltburkolat felgyűrődése egy zárt területet alkot. Esős időben nagyot kell ugrani, ha ezt a vizesárkot valaki száraz lábbal szeretné megúszni! (Esetleg csapadékos időben el kell kerülni ezt a helyet?)
Ez tipikusan az az eset, amivel a történetet kezdtem.
Visszatérve időben a helyszínre, javasoltam derék szakemberünknek, hogy próbálják már meg legalább ezt a részét normálisan megcsinálni, ha már a többi nem sikerült!
Rendben, jelzi a meghízó megbízó – generál – legfőbb vállalkozó felé!
Oszt a történet ennyiben is maradt.

Hogy gondolja azt bár ki, hogy egy jól fizető munkát csak úgy, hozomra beáldozunk, hogy jó is legyen az, amit közpénzből megcsinálunk?! A vállalás csak és kizárólag a lépcső „felújítására” vonatkozott! Az már csak az akadékoskodás része, hogy ha már valamihez hozzányúlunk, akkor azt kompletten, minden részében végiggondolva, hosszú távú megoldásként kell(ene) kezelni, nem csak a show részét biztosítani!

…és ismét az utókalkuláció: az előregyártott, mosott kavicsos lépcsőburkoló elemek száma (8+7+7)x4= 88 db. Egy elem gyári ára 4.445,-Ft kiszorozva 391.160,-Ft.
Járdalap pihenőnként 40 db, 2 x = 80 db. Az érkező szinten még 120 db. Összesen: 200 db. Ára 521,-Ft. Kiszorozva: 104.200,-Ft.
Szállítás 50.000,-Ft, és nagyvonalú voltam.
A mesés zúzottkő leszállítva (ismét nagyvonalúan számolva) 3 m3 az 30.000,-Ft.
Régi betonburkolat törmelékének és a kitermelt földnek az elszállítása újabb 30.000,-Ft.
Aki az egészet megcsinálta, biztos kapott egy jó vastag összeget, legalább 200.000,-Ft-ot!
Ezt összeadva azt kapjuk eredményül, hogy 805.360,-, kerekítve 850.000,-Ft. (és akkor biztos, hogy minden benne van!)
A kifizetett összeg 1.900.000,-Ft.
Nem kell hozzá magasfokú matematikai ismeret, hogy ki lehessen számolni a különbözetet.

Több kérdés is felvetődik bennem:
1.       Miért is nem fért bele ebbe az összegbe a csapadékvíz elvezetés? Miért is nem lehetett normálisan megcsinálni a lépcsőburkolatot?
2.       Ki az aki jóváhagyja ezeket a költségeket? Nincs hozzáértő ember a nemes és nemzetes Hivatalban, aki képes lenne elbírálni műszaki szempontok alapján, hogy egy ajánlat reális, avagy eltúlzott? Esetleg itt is arról van szó, hogy valakinek "jól kellett járnia"?
3.       Egyáltalán, egy ilyen egyszerű munkát miért nem lehet közvetlenül a szakmájában jártas iparosnak odaadni? Miért kell önjelölt, hozzá nem értő „vállalkozáson” keresztül elvégeztetni? Miért kell folyamatosan hibákat elkövetni?

 Mi ebből a tanulság? Az érintettek számára bizonyára semmi. 
De azért mégis, igaz áttételesen: nem kell tartani a felelőségre vonástól az "elszámoltatás" időszakában, mivel az előző városvezetés ellen tett feljelentés is erdménytelenül zárult. (pedig lett volna mit kifogásolni, de ez már egy másik történet...)

A végkövetkeztetést egy böcsületes, helybéli kisiparostól vettem át: nem baj, a lényeg az, hogy legalább jövőre is lesz mit csinálnunk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése